back to home A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek

back to our homepage  A SZÁRHEGYI FERENCRENDI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR TÖRTÉNETE
Franciscan Monastary, Lazarea, Romania. Copyright Frederick D. Bunsen

A Szármány hegy osidok óta, valószínuleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. Században a szentföldi ötös kereszt alakjában öt kápolna állott itt, eros védofallal körülvéve. A kápolnák orzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa, 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferencrendire bízta, akihez késobb P. Esio Fulgenc olasz, és P. Oslinai István bosnyák ferencesek csatlakoztak, de oket 1646-ban a pestisjárvány ragadta el, P. Bertalant pedig I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem uzte el. Az elárvult kápolnák orzését akkor egy zarándok remete vette át.

1665. január 5-én Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik azonnal hozzáfogtak az építéshez. P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, ehhez P. Kájoni János (link) fából zárdát épített 1670-ben, P. Vásárhelyi Budai Bernárdin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc 1690-ben, Boros Tamás költségén, a zárda keleti szárnyát és a tornyot építi fel. P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét toldja hozzá, s nagy javításokat végez, mert 1707-ben Akton labanc ezredes, a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva, megostromolja és felégeti a Lázár-kastélyt és a zárdát. A falu hos védoi közül, a plébánia cintermében, mintegy 150 embert legyilkoltat, akiknek csontjai a plébánia templom tornyával átellenben pihennek. 1709-ben a zárda tuzvész martaléka lett. A zárdát és a templomot P. Csergo Krizogon szárhegyi születésu ferences építi újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építi a déli oldalon levo Mária-kápolnát. 1872. május 22-én a templom és a zárda leég, majdnem az egész faluval együtt, a harangok megolvadtak és a zárda teljes fölszerelése odavész. Az újabb javításokat P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonykodásából. 1908 októberében és 1940 oszén földrengés rongálja meg a zárda északi részét.

A zárda ú.n. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Oltárait Wassermann Henrik, tiroli származású ferences testvér, az "ács-fráter" készítette el 1759-60 között, régebbi részek felhasználásával. Muvészi szempontból figyelmet érdemelnek a régi, templomi oltárképek: Szt. Anna, Szeplotelen Fogantatás, Szt. Klára képei, a zárda folyosóján levo hatalmas tölgyfakereszt, stb. (link: Sávai: Az arc)

  A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek: P. Tapolczai Görög István misszionárius, Moldva apostoli vikáriusa, késobb bákói püspök, P. Kájoni János kinevezett püspök, orgonaépíto, kora egyházi és világi zenéjének kiváló muveloje, a magyar egyházi népéneknek jeles ismeroje és szorgalmas gyujtoje, az elso erdélyi nagy, katolikus énektár kiadója, az elso erdélyi katolikus nyomda alapítója, stb.; P. Újfalvi Albert nagy életszentségu férfiú, P. Lukács Manszvét erdélyszerte híres, nagy népmisszionárius, stb.

A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki. A zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott folytatólagosan és 51 ferences holtteste pihen. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenc keddi ájtatosságok idején. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 15-én van.

A falu neve: Szárhegy, a Szármány hegyérol származik, mely régi, elavult szó, és tar, csupasz, kopár, kopasz hegyet jelent.

Szárhegy, 1976.



top